Számokban

Közép-Európa legnagyobb édesvízi tava. 78 km hosszú, 1,3-14 km között váltakozik a szélessége és majdnem 600 km2 a vízfelülete, partszakaszának teljes hossza 235 km. A legmélyebb pontja az úgynevezett Tihanyi-kút, mely több mint 11 méteres, egyébként az átlagmélysége 3-3,6 m.

Több elnevezése volt: a római korban Lacus, Pelso (jelentése sekély tó). Németül Plattensee, szintén sekély tavat jelent. A jelenlegi elnevezése a szláv “blato” (jelentése mocsár, láp) szóból ered.

Sekély vízének köszönhetően gyorsan felmelegszik 20-26 C fokra, így teret ad a fürdőzők, sportolók sokaságának

Elhelyezkedése

Magyarországon, a Dunántúl közepén terül el. Északi határa a Balaton felvidék (Keszthelyi-hegység, Bakony erdő hegyei), nyugaton és délen a Zalai és Somogyi dombság veszi körül, míg keleten a Mezőföld.

Kialakulása: 

A Balaton keletkezése a miocén korszakra nyúlik vissza. Ebben korszakban a jelenlegi Magyarország jelentős területén a pontusi (vagy pannóniai) tenger vizei uralkodtak. A tenger sós vize eltűnt, édessé vált. A mai tó medrének kialakulásában a kéregmozgások játszották a fő szerepet 15-17 ezer éve. A kéregmozgások következtében több kisebb medence jött létre, melyek alkotják a mai Balaton medrét.

Éghajlata

Mivel a Kárpát medence délnyugati részéhez közel fekszik a tó, így a mérsékelt kontinentális éghajlat mellett erős óceáni és mediterrán hatások is fellépnek.

A tó nagy víztömege is hatással van a környezete mikroklímájára, illetve kiegyenlítő hatással van a levegő hőmérsékletére is. A hegyek közelsége miatt az ország legtisztább levegőjű része.

A hatalmas felszínű víztükör visszaveri a rásütő napfény nagy részét, elősegítve a környező hegyek szőlőtermesztését.

Nyáron a víz hőmérséklete 28-29 C fokot is eléri, sekélyebb területeknél akár ennél magasabbat is. A hivatalos vízhőfokot Siófokon mérik 1 m mély mélységben. A Balaton mellett a leglátogatottabb időszak a nyár. Ilyenkor több százezer ember érkezik a tóhoz napozni, strandolni és pihenésre vágyva. Az igazi főszezon július elejétől általában augusztus 20-ig tart. De ezen dátumok előtt és után rengetek lehetőség nyílik a szórakozásra, pihenésre.

Télen a tó befagy (nem jellemző minden évre), ekkor kiválóan alkalmas a téli sportokra (korcsolya stb.). Ilyenkor megfigyelhetőek érdekes jelenségek, mint pl. ha a fokozódó hidegre a jégtakaró kitágul, a lemezek egymásra csúsznak, ezek az úgynevezett turzások, amelyek akár a partra is kitolódhatnak.

Enyhüléskor az olvadás hatására a jégtakaró szétnyílik, hosszú hasadások jelentkeznek, hangos zaj kíséretében , ezt nevezzük rianásnak.

Viharok és jelzéseik

1934. július 8.-ától van a Balatonon hivatalos vihar előrejelzés, ami Hille Alfréd (meteorológus) nevéhez kötődik. Az elsődleges rendszer 2012.-ben újul meg, egy ultra rövidtávú előrejelző rendszerre mely pontosabb a réginél. Ez három részre osztja a Balatont: Keszthely-Badacsony, Badacsony-Tihany, Tihany Balatonkenese részre.

A vihar előrejelzés április 1.– október 31. között működik, és fontos a jelzéseket figyelembe venni, és betartani. A Balaton körül több mint 30 fix viharjelző készülék, illetve néhány mobil készülék jelzi a viharokat.

I. fokú viharjelzés: 45 villanás/ perc

• a szél várhatóan 40-60 km/órás, melyek nagyobb hullámokat okoznak.
• fürdőzni a parttól 500 m-es távolságra TILOS!
• a csónakok is csak a partközelben lehetnek.

II. fokú viharjelzés: 90 villanás/ perc

• a szél várhatóan 60-80 km /órás, mely nagy tarajos hullámokat okoz.
• fürdőzni TILOS!
• Viharos szél: A csónakokkal is tilos a vízre menni, nagy vitorlások még megfelelő intézkedések mellett közlekedhetnek.
• Erős vihar: A szél ebben az esetben már 80-100 km/órás, hatalmas hullámokat okoz. Motoros hajók sem mehetnek a vízre.
• Orkán: A szél itt már 100 km / órát is meghaladja, porzó vizet, vízfüggönyt okozva. Csak speciális mentőhajók mehetnek ki a vízre.

A balatoni vihar nem vicc! Általában minden előjel nélkül, hirtelen érkezik és elemi erővel csap le a tóra! Mindenképpen figyelni kell a jól kiépített viharjelző rendszereket, életeket menthet, ha vihar esetén elhagyja a Balatont és fedett – nem fa alatt – keres menedéket! A rendszer általában április és október között üzemel.

Viharjelző rendszer online

Élővilága

A tónak igen gazdag állat- és növényvilága van. A partszakaszon jól megfigyelhető a közönséges nád, főleg az északi parton. A nádasok összterület 12 km2. Ezek mellett parti növényzetként megjelenik a sás és a gyékény is. A vízben sok hínár is jelen van többek közt a füzéres süllőhínár. Strandolókat ezek a hínarak sokszor bosszantják, mert némelyik szúrós és kellemetlenül böki az ember lábát.

A Balaton legfontosabb szerves anyag termelői az algák, melyeket szabad szemmel nem láthatunk.

Őshonos állata a tavi kagyló, mely olykor-olykor elvágja a fürdőzők lábát éles héjával, vagy éppen kiábrándító látványt nyújt mikor élettelenül úszik a víz felszínén (nyáron mikor már nagyon meleg a víz hőmérséklete).

Rengeteg halfaj él a vízben. A tóhoz tartozó vízgyűjtő területen és a hozzá tartozó Kis-Balatonban összességében 37 halfaj él. Köztük a legnépszerűbb a keszeg, melyet megkóstolhatunk minden évben Gyenesdiáson is a Keszegfesztiválon.

Őshonos hala a nyurga ponty, de mellé több tonna tükörpontyot, illetve hortobágyi pikkelyes ponty is telepítenek a vízbe a horgászok nagy örömére.

Az őshonos halak közül meg kell említeni még a harcsát, csukát és a gardát is.

Legismertebb és legízletesebb hala a Balaton királynője a fogassüllő. Szintén fesztivál keretei között megkóstolható Szigligeten a Süllőfesztiválon.

A Tihanyi-kút remek harcsázóhely, ősszel pedig a gardák tömege lepi el a Tihanyi-félsziget környékét, erre épül a Tihanyi Gardafesztivál is. Ebben a mély árokban számtalan ragadozóhal lesi prédáját.

Madárvilágából legismertebb a bütykös hattyú, amit szinte minden partszakaszon megtalálunk a tőkés récékkel (kacsákkal) együtt. Ezeket a madarakat etetni tilos, mégis elterjedt szokás, a (jobb esetben) száraz kenyérrel való etetésük, ezért is keresik az ember társaságát. Sokan nem tudják, de a felbosszantott hattyú, megtámadja az embert is, így jobb tőle tartani.

Meg kell még említeni a szárcsát, a kis vöcsköt is még és sorolhatnám még a madarak sokaságát, de a Balaton élővilágát bemutató keszthelyi Balatoni Múzeumban rengeteg információ van, többek közt róluk is.

Ha már a Balaton, nem hagyhatjuk ki a vízben úszó ártalmatlan “kígyót” a vízisiklót sem, ami sok strandoló hölgy rettegett réme. Emberre azonban nem veszélyes, élelme elsősorban a vízben szerzett apró halak illetve békák.

A nádasok otthont adnak még a békák sokaságának, illetve a teknősöknek is.

Balaton, mint a turizmus meghatározó eleme

A Balaton Magyarország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja. A legfőbb vonzereje maga a víz, a part a benne rejlő lehetőségek sokaságával. A fürdőzési és vitorlázási lehetőségek mellett teret ad még rengeteg más sportnak (kajak, kenu, sárkányhajózás, SUP, vízisí stb.) is, de számos kulturális és gasztronómiai lehetőség, illetve programot is biztosít.

Strandjaik rendkívül felszereltek, a fürdőzés mellett rengeteg minőségi szolgáltatással állnak a vendégek rendelkezésére, ezzel is növelve a Balaton vonzerejét. A számos halakra épülő fesztiválok mellett, rengeteg koncertnek adnak teret.

Kiemelendő még a Balaton környéki borok és az erre épülő, bor illetve szüreti fesztiválok is. A tó körül számos étterem, borászat nyújt kulináris élvezetet vendégeinek, illetve szállások széles skálája várja az ide érkező vendégeket.